Szabír magyarok 1

Minden bizonnyal nem egynyelvű közösségről beszélhetünk a szabírok kapcsán sem, hiszen szövetségi sztyeppi szkíta “népként” definiálhatjuk. Ám ebből következően, akár lehetett a többségi nyelv a magyar is.

“A szabarok népe vélhetően Közép-Ázsiában alakult ki, mégpedig az 5. században, a hun és a szkíta szövetség népességének összekovácsolódása nyomán.”

Árpád népe, hiszen az árpádi gének is innen jönnek...

“Abu Ubajd al-Bakri Kitáb al-maszálik va-l-mamálik (Az utak és országok könyve) című műve pedig azt is közli, hogy eredeti lakóhelyük Horászán tartomány volt: "hum nāqila min Hurāsān", azaz "ők bevándorlók Horászánból".

Harmatta János nevüket s a népet is szaka, vagyis szkíta eredetűnek tartja.

Németh a szabarok és a kazárok azonosságát valószínűnek tartja, illetve ténynek veszi. Szerinte a szóban forgó nép nevének jelentése - összevetvén a török kaz- gyökkel - kóborló stb.”

https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Szabirok

......

Ezeknek szerintem magyar az eredete:

Szabar = ma: Szabad.

Kozar = ma: Kósza

Kabar = ma: Kóbor

Egyszerűen ar, er, or régies névképzőt kaptak a mai szóalakjaink tövei. Van egy csomó ilyen, ami megőrződött:

ember, avar, gödör, határ, futár, bokor, egér, tenger, fehér, fejér, sügér, siker, tüzér, füzér stb.

A nyelvújításnál is számtalan szót képztek az er, ar, or névképzővel, de érdekes módon nincs számon tarva, mint ősi névképzőnk. A nyelvújítás előtti ilyen szavaink 99%-ban ismeretlen eredetű címkét kaptak. Nem csoda, különben érthető volna pl. a szabar-szabad szóazonosság.

(Tanulságos, hogy a csángó és a kalandozó szavunk is rokonértelmű, a fenti kiemelésekkel.)